Pontos idő: 2017.09.24. 05:57

Időzóna: UTC + 1 óra




Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 1 hozzászólás ] 
Szerző Üzenet
HozzászólásElküldve: 2015.11.27. 09:49 
Offline
Moderátor
Avatar

Csatlakozott: 2014.03.21. 11:10
Hozzászólások: 2
Tartózkodási hely: Budapest
Az előterjesztés szövege:

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM
NGM /36849-1/2015




A 2011. évi CXII. törvény
27. § (5)-(7) bekezdése szerint
NEM NYILVÁNOS.


Készült: 2015. november ….-án







ELŐTERJESZTÉS

a
számlázó programok on-line adatszolgáltatásáról szóló koncepcióról












Budapest, 2015. november



EGYEZTETÉSI LAP

1. Az egyeztetés alapadatai

közigazgatási egyeztetésre megküldés: 2015.11.06.
közigazgatási egyeztetés lezárása: 2015.11.13.
államtitkári értekezlet időpontja: 2015.11.
kormányülés időpontja 2015.11.
2. Az egyeztetésben részt vevők
2.1. A Kormány ügyrendje/jogszabály alapján egyetértésre vagy véleményezésre jogosultak
intézmény egyetért nem ért egyet nem adott véleményt észrevétele maradt fenn
Miniszterelnökség
Miniszterelnöki Kabinetiroda
HM
BM
IM
KKM
EMMI
FM
NFM
2.2. Egyéb állami szervek
egyéb állami szerv egyetért nem ért egyet nem adott véleményt észrevétele maradt fenn
NAV
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara


2.3 Önkormányzati érdekszövetségek, egyéb társadalmi szervezetek

önkormányzati érdekszövetség egyetért nem ért egyet nem adott véleményt észrevétele maradt fenn







VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

1. Az előterjesztés célja:
A koncepció célja a gazdaság további fehérítése az adócsalások visszaszorításával, egyúttal az adóhatóság szolgáltató jellegének erősítése. A számlázó programok NAV-hoz való bekötésével akár évi 50 ezer Mrd Ft-ot elérő halmozott számlaforgalom – melynek áfa tartalma meghaladja a 10 ezer Mrd Ft-ot – válna láthatóvá és követhetővé a NAV számára, mely hozzájárulna a kockázatkezelés hatékonyságának növeléséhez.

Az EU által becsült áfa résen belül az áfa csalások mértéke évi 500-750 Mrd Ft-ra becsülhető, ezen belül a B2B csalások 350-500 Mrd Ft-ot tehetnek ki. Tekintettel arra, hogy az összesítő jelentés értékhatára 100 ezer Ft-ban kerülne meghatározásra és az online rendszer a tranzakciók NAV általi követhetőséget tenné lehetővé, így az intézkedés az áfa bevételek akár évi néhány tíz milliárd Ft nagyságrendű növekedését eredményezheti, mely akár már az éles üzemű működés első évében meghaladhatja a rendszer kiépítésének egyszeri költségét (melyet a NAV az EKÁER kiépítéséhez hasonló nagyságrendűre, azaz 10 Mrd Ft körülire becsült, azonban ez még nagyban függ a megvalósítás konkrét módjától is).

2. Az előterjesztés lényegi tartalma
Jelenleg az adózóknak utólag, az áfa bevallásukkal egy időben adatot kell szolgáltatniuk azon általuk kibocsátott, illetve általuk befogadott és levonásba helyezett számlákról, amelyekben az áthárított áfa összege eléri vagy meghaladja az 1 millió Ft-ot. Ezeket az adatokat az adóhatóság a kockázatelemzéséhez és ellenőrzéséhez, végső soron az adócsalók kiszűréséhez használja fel. Az adatok az 1 millió Ft-os értékhatár miatt azonban a belföldön bonyolított ügyletek kisebb részét teszik csak ki (az áfa bevallást benyújtó adóalanyok 5%-át érinti), és utólagosan állnak rendelkezésre. Következésképpen az ellenőrzések hatékonyabbá tételéhez szükséges a tételes adatszolgáltatási kötelezettség kiterjesztése a jelenlegi 1 millió Ft-os értékhatár csökkentésével. Hangsúlyozandó, hogy a kibővített adatszolgáltatásnak mind a kibocsátott, mind a befogadott számlákra ki kell terjednie, mivel szükséges az adatok „összepárosítása” annak érdekében, hogy megállapítható legyen, hogy olyan áfát vontak-e le (igényeltek vissza) az egyik oldalon, amelyet be is vallottak, mint fizetendő adó a másik oldalon.
A koncepció így egyrészt a kibővített adatszolgáltatási kötelezettséget számla kibocsátói oldalon valós idejűvé teszi úgy, hogy az ne eredményezzen az indokoltnál nagyobb adminisztratív tehernövekedést az adózóknál. Ennek megoldása, hogy a számlázó programokat úgy kell továbbfejleszteni, hogy azok a számla kibocsátásakor elektronikusan megküldjék a számlaadatokat az adóhatóság részére. Ez az automatikus és elektronikus valós idejű adatszolgáltatás kiváltaná a jelenlegi utólagos időszakonkénti összesített adatszolgáltatást a kibocsátott számlákról. A fejlesztés építene arra a 2016. január 1-től hatályos rendelkezésre, amely szerint a számlázó programoknak rendelkezniük kell „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” funkcióval, mely lehetővé teszi, hogy az adóhatóság az adózó ellenőrzésekor a számlázó programból meghatározott időszakba vagy sorszámtartományba eső számlák tartalmáról elektronikusan adatot kapjon.
A befogadott számlák tekintetében a kibővített adatszolgáltatás teljesítéséhez az adóhatóság nyújt segítséget. A koncepció értelmében így az adóhatóság – a részére elektronikusan megküldött számlaadatok alapján – összeállítaná előzetesen az adatszolgáltatást az adózó által befogadott számlákról, melyet az időszakosan (a bevallási gyakoriságának megfelelően) a tényleges helyzethez hozzáigazíthatna (pl. az adóhatóság rendszerében nem szereplő kézi számlák bevitelével, azoknak a számláknak a kihúzásával, mellyel kapcsolatban az adott időszakban nem érvényesített levonási jogot). Ezáltal az adóhatóság nagymértékben támogatná a befogadott számlákról az adatszolgáltatás összeállítását, az adózónak azt csak ellenőriznie, és ha szükséges korrigálnia kell.
A koncepció kezeli a kézi számlákat is (számlatömb alkalmazásával kiállított számlák). Ez esetben az adóhatóság ingyen bocsátana – elsősorban a kisadózók – rendelkezésére számlázó programot, mely számlázó program használatával az adózók teljesítenék az adatszolgáltatási kötelezettséget is a kibocsátott számlákról. Ennek használata azonban az adózó döntése lenne, továbbra is megmaradna a kézi számlázás lehetősége. Kézi számlázás esetében is terhelné az adózót az adatszolgáltatási kötelezettség, azonban a jelenlegi rendszerhez hasonlóan azt utólagosan egy meghatározott időszakra nézve összesítetten kellene teljesíteni.
A rendszer műszaki-informatikai megalkotása úgy történne, hogy az képes legyen kezelni az összes, az adózó által kibocsátott és befogadott számlát, azonban az adatszolgáltatási kötelezettség csak azokra a számlákra terjedne ki, amelyeket egy másik vállalkozás (adóalany) részére bocsátottak ki, és amelyekben az áthárított áfa eléri vagy meghaladja a 100.000 Ft-ot. A rendszer működése során nyert tapasztalatok alapján lehet mérlegelni egy további bővítést.
A bevezetéshez szükséges felkészülési időt figyelembe véve a javasolt bevezetési dátum 2017. január 1. Köztes lépésként mérlegelendő a próbaüzem (szankció mentesség) biztosítása az intézkedés bevezetésekor.

3. Az igénybe vett eszközök:
3.1. Jogalkotás
A koncepcióban foglaltak elfogadása esetén szükséges az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény, továbbá a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet módosítása.
3.2. Egyéb intézkedés
3.3. Alternatívák
Az előterjesztésben foglaltakkal szemben egyéb alternatíva nincs.
4. Kormányprogramhoz való viszony
A koncepció az adóhatóság szolgáltató jellegét erősíti, és az adócsalás visszaszorítását szolgálja.

5. Előzmények, kapcsolódások
A számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet előírja, hogy 2016. január 1-jétől minden számlázó programnak rendelkeznie kell egy ún. „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” nevezetű funkcióval. Ennek a funkciónak biztosítania kell, hogy az adóhatóság ellenőrzésekor a számlázó programból a rendeletben megadott struktúrában a program elektronikusan adatot szolgáltasson meghatározott időszakban, vagy maghatározott sorszámtartományban kibocsátott számlák adatairól. A koncepció ezt az előírást fejlesztené tovább.
6. Európai uniós vagy egyéb nemzetközi kapcsolódások
Az EU egyik kitűzött célja az adócsalás, ezen belül is az áfa csalás visszaszorítása. A hozzáadottérték-adóról szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv 273. cikke értelmében a tagállamok a bevallási kötelezettségen túl egyéb kötelezettségeket is előírhatnak a csalások megakadályozása érdekében, feltéve, hogy az adóalanyok által teljesített belföldi és tagállamok közötti ügyletek egyenlő bánásmódban részesülnek, és feltéve, hogy az ilyen kötelezettségek nem támasztanak a tagállamok közötti kereskedelemben a határátlépéssel összefüggő alaki követelményeket.
7. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk
A koncepciót az Országgyűlés nem tárgyalja.
8. Társadalmi egyeztetés
A koncepcióról szóló előterjesztést a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény 5. § (2) bekezdés pontja szerint nem kell a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján társadalmi egyeztetésre közzétenni.
A koncepció a belföldi vállalkozásokat érinti, így annak kidolgozásába a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát (MKIK) is bevontuk. A számlázó programok adóhatósághoz történő on-line bekötésének igényét az MKIK az NGM-től függetlenül vetette fel. A bevezetés során azonban a fokozatosságot, illetve a próbaüzemet kritikus elemként kezelik.

9. Vitás kérdések
--
10. Az előterjesztés kommunikációja

1. Milyen kommunikáció javasolt az előterjesztés elfogadása esetén?
követő vagy kezdeményező

2. A tájékoztatás módja:
Kormányülést követő szóvivői tájékoztató igen/nem
Tárcaközlemény igen/nem
Tárca által szervezett sajtótájékoztató igen/nem
3. Fő üzenet (4-5 mondat) (a kormányzati kommunikáció tartalma, az előterjesztő kommunikációs szándéka):
Az adócsalások további visszaszorítása érdekében a koncepció a számlázó programoknak az adóhatósághoz történő bekötését vizsgálja meg, mely párosulna az adóhatóság szolgáltató jellegének erősítésével.
Az előterjesztő részéről nyilatkozó: Pankucsi Zoltán helyettes államtitkár [Tel: 06 (1) 795-6482]

4. Részletes kommunikációs terv:

11. Hatásvizsgálat

A hatásvizsgálati lap az előzetes és utólagos hatásvizsgálatról szóló 24/2011. (VIII. 9.) KIM rendelet alapján az előterjesztés részét képező mellékletben található.
Kérem a Kormányt az előterjesztés elfogadására.

Budapest, 2015. november ..


Varga Mihály
miniszter

HATÁROZATI JAVASLAT
A Kormány megtárgyalta és elfogadta a számlázó programok on-line adatszolgáltatásáról szóló koncepcióról szóló előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés 1. mellékletében szereplő Korm. határozatnak az érintettek részére történő közvetlen megküldését.

1. melléklet az NGM/ /2015. kormány- előterjesztéshez

A Kormány
2……/2015. (.….) Korm. határozata

a számlázó programok on-line adatszolgáltatására vonatkozó rendszer létrehozásával kapcsolatos egyes feladatokról


A Kormány

1. egyetért a számlázó programok on-line adatszolgáltatására vonatkozó rendszernek az adózással összefüggő visszaélések visszaszorítása céljából történő létrehozásával és annak 2017. január 1-jétől történő bevezetésével;

2. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy gondoskodjon a számlázó programok on-line adatszolgáltatására vonatkozó rendszer bevezetéséhez szükséges jogszabályok kidolgozásáról, és a kapcsolódó előterjesztéseknek a Kormány ülésére történő benyújtásáról;

Felelős: nemzetgazdasági miniszter

Határidő: 2016. március 31.

3. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy gondoskodjon a számlázó programok on-line adatszolgáltatására vonatkozó rendszernek, valamint a bevezetéséhez szükséges infrastrukturális háttérnek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál történő kialakításáról.

Felelős: nemzetgazdasági miniszter

Határidő: 2016. szeptember 15.





2. melléklet az NGM/ /2015. kormány- előterjesztéshez

A SZÁMLÁZÓ PROGRAMOK ON-LINE ADATSZOLGÁLTATÁSÁRÓL SZÓLÓ KONCEPCIÓ

A koncepció célja az áfa csalás további visszaszorítása, valamint az adóhatóság szolgáltató jellegének erősítése.
Háttér
Az adóalanyok közötti (B2B típusú) ügyletekben az áfa csalás lényege, hogy az értékesítő adóalany által kibocsátott számla birtokában a számlát befogadó adóalany olyan áfát von le (igényel vissza), amelyet az értékesítő adóalany nem fizetett be a költségvetésbe. Az ilyen típusú csalás visszaszorításának egyik jelenlegi eszköze az ún. tételes áfa nyilatkozat, mely előírja, hogy partneri szinten adatot kell szolgáltatni minden olyan adóalany részére kibocsátott és adóalany által befogadott, levonásba helyezett számláról, melyben az áthárított áfa összege eléri vagy meghaladja az 1 millió Ft-ot. (Ez a küszöb 2013.01.01-2014.12.31. között 2 millió Ft volt). Az adatszolgáltatás utólagosan, az adóalany áfa bevallásával együtt esedékes. Adatot a számlában foglalt ügylet utáni adó összegéről és a teljesítés időpontjáról kell szolgáltatni. B2B esetben ugyanis elengedhetetlen, hogy mind a kibocsátott, mind a befogadott számlákról legyen adat, mivel szükséges az adatok „összepárosítása” annak érdekében, hogy megállapítható legyen, hogy olyan áfát vontak-e le, amelyet be is vallottak, mint fizetendő adó.
Az adatszolgáltatás jelenleg nem teljes körű és utólag áll rendelkezésre, így indokolt annak további kiterjesztése úgy, hogy az ne eredményezze az adóalanyok adminisztratív terheinek indokolatlan növekedését. Ez az adóhatóság szolgáltató jellegének erősítése mellett érhető el. Szükséges figyelembe venni továbbá, hogy számlát – főleg a kisebb adózók – nem számlázó programmal, hanem számlatömb felhasználásával (kézi számla) állítanak ki.
A nyilvántartás szerint jelenleg 550 ezer adóköteles tevékenységet folytató áfa alany van. A tételes áfa nyilatkozatadási kötelezettség 1 millió Ft-os értékhatár mellett az áfa alanyok mintegy 5%-át érinti.
A koncepció főbb elemei:
- a tételes áfa nyilatkozat értékhatárának leszállítása (2017. január 1-je 100.000 Ft),
- a számlázó programokkal kibocsátott számlák esetében valós idejű (on-line) adatszolgáltatás előírása az adóhatóság részére 2017. január 1-jétől,
- az on-line adatszolgáltatás a számlázó programok NAV-hoz való bekötésével valósul meg, mely a számlázó programok 2016. január 1-től kötelező adatexport funkciójának továbbfejlesztése,
- a számlázó programmal kiállított számlák esetében az on-line adatszolgáltatás kiváltja a kibocsátott számlákról adandó tételes áfa nyilatkozatot, a kézi számlák (számlatömb) esetében a tételes áfa nyilatkozatot a csökkentett értékhatár figyelembevételével havonta kell teljesíteni elektronikusan,
- az adóhatóság számlázó programot bocsát ingyenesen rendelkezésre a kis adózóknak, így ők saját döntésük alapján választhatnak, hogy a NAV által rendelkezésükre bocsátott számlázó programot alkalmazzák-e vagy továbbra is kézi (számlatömbös) számlázást alkalmaznak (2017. január 1-je),
- a befogadott és levonásba helyezett számlák esetében továbbra is megmarad a tételes áfa nyilatkozatadási kötelezettség,
- a befogadott számlák esetében a NAV olyan szolgáltatást nyújt az adóalanyok számára, melyben már előre kitölti az adóalany helyett a tételes áfa nyilatkozatot a nála lévő számlaadatok alapján. Ezt az adóalany – ha szükséges – módosíthatja a tényleges helyzetnek megfelelően, illetve a befogadott kézi számlák esetében feltöltheti a szükséges adatot,
- az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztását bírság terheli,
- az on-line adatszolgáltatásra való felkészüléshez próbaüzem biztosított.
A koncepció előnye, hogy az adatszolgáltatást teljes körűvé teszi (lényegében lefedi az adóalanyok közti áfa áthárításával járó ügyleteket), és az adóhatóság nem utólag, hanem valós időben hozzájut a szükséges adatokhoz, így gyorsabban tud reagálni a csalásokra. Továbbá a koncepció növeli az adóhatóság szolgáltató funkcióját, és ösztönzi a számlázó programok elterjedését.
A koncepció indokolása
A kockázatelemzés és ellenőrzés során a tételes áfa nyilatkozat adatai (lényegében a számlák egyes adatai időszakonként bevallva), meghatározó szerepet játszanak, ezért indokolt ezen adatszolgáltatás további kiterjesztése a jelenlegi 1 millió Ft-os (áthárított áfa összege) értékhatár leszállításával. Cél az értékhatár 100.000 Ft áthárított áfa-ra történő csökkentése, ehhez viszont szükséges a megnövekedett adminisztratív terhek ellensúlyozása, csökkentése, mely további fejlesztéseket, felkészülést igényel, így annak legkorábbi javasolt időpontja 2017. január 1. A minimális 100.000 Ft-os áthárított áfára vonatkozó értékhatár fenntartása ugyanakkor szükséges, mivel a nagytömegben zárt rendszerben számlázó cégek (közüzemi vagy távközlési cégek) esetében gondot okozhat az adóalanyok részére történő számlák leválogatása a többi számlától. A 100.000 Ft-os áfa értékhatár viszont kellően magas ahhoz, hogy abba az adóalanyoknak kibocsátott számlák tartozzanak bele.
Az adatszolgáltatás kiterjesztésén túl cél, hogy a számlaadatok ne utólag, hanem valós időben (on-line), a számla kibocsátása után közvetlenül az adóhatóság rendelkezésére álljanak. Számlázó programok esetében az on-line adatszolgáltatás a már 2016. január 1-jétől előírt adatexport funkció informatikai továbbfejlesztésével megoldható, automatizálható. Ez az on-line adatszolgáltatás egyben kiváltja a tételes áfa nyilatkozatot. Ez az adatszolgáltatás így csak azokra a számlákra terjed ki, melyeket a tételes áfa nyilatkozatba is fel kell tüntetni (100.000 Ft áthárított áfa-t meghaladó, adóalany részére kibocsátott számlák). Ez azt is jelenti, hogy ezeken a számlákon szerepeltetni kell a vevő adószámát a számla befogadó egyértelmű beazonosítása érdekében. A számlázó programok on-line adatszolgáltatása tehát összességében csökkenti a számlázó programot használó vállalkozásoknak ezen adatszolgáltatással kapcsolatos adminisztratív terheit, azzal, hogy teljes mértékben automatizálja az adatszolgáltatást.
Azonban lehet számlát kibocsátani kézi számlázással is (főleg kis adózók használják ezt), melynél az on-line adatszolgáltatás előírása a manuális bevitel miatt többlet terhet jelent. A számlázó program használatát ugyanakkor nem lehet kötelezővé tenni. Ezért a koncepció értelmében az adóhatóság ingyenesen rendelkezésre bocsát egy on-line adatszolgáltatásra képes számlázó programot. Az adóalany dönti el, hogy ezt a számlázó programot használja-e, és akkor egyben megoldott lesz az on-line adatszolgáltatása, vagy marad a kézi számlázásnál, mely esetben továbbra is kötelezettsége lesz az utólagos, tételes áfa bevallás az adóalanyok részére kibocsátott 100.000 Ft áfa tartalmat elérő számlákról. A számlázó program rendelkezésre bocsátása nem foglalja magában azt a szolgáltatást, hogy a számlákat az adóhatóság őrzi meg és archiválja, vagyis az továbbra is az adóalany kötelezettsége lenne. Ugyanakkor a későbbiekben – ezen szolgáltatás forrásigényének függvényében – a rendszert ez irányba is tovább lehetne fejleszteni.
A befogadott és levonásba helyezett számlák tekintetében a tételes áfa nyilatkozat továbbra is megmarad, azonban annak elkészítése az adóhatóság szolgáltató funkciójának része lesz, így kevésbé terheli az adóalanyokat. A számlázó programok on-line adatszolgáltatása következtében ugyanis a NAV részére rendelkezésre állnak a kibocsátott számlákról az adatok, így ezekből a számlát befogadó adóalanyok részére össze tudja állítani javaslatként a tételes áfa nyilatkozatot. Ezt a javaslatot az adóalany módosíthatja a tényleges helyzetnek megfelelően (pl. a számla áfa tartalma nem helyezhető levonásba), illetve a webes felület lehetőséget ad arra, hogy a kézi számlák adatait fel lehessen vinni a tételes áfa nyilatkozatba.
A rendszer műszaki-informatikai megalkotása úgy történne, hogy az képes legyen kezelni az összes, az adózó által kibocsátott és befogadott számlát, azonban az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjesztés csak azokra a számlákra terjedne ki, amelyeket egy másik vállalkozás (adóalany) részére bocsátottak ki, és amelyekben az áthárított áfa eléri vagy meghaladja a 100.000 Ft-ot. A rendszer működése kapcsán nyert tapasztalatok alapján lehet megvizsgálni egy esetleges további bővítés lehetőségét.
Jelenleg 550 ezer adóköteles tevékenységet folytató áfa alany van (nem tartoznak ide az alanyi adómentességet választott, illetve tárgyi adómentes tevékenységet (posta, oktatási intézmények, egészségügyi intézmények, szociális intézmények, biztosítók, pénzintézetek, stb.) végző áfa alanyok). Az adómentes tevékenységet folytató áfa alanyokat nem érinti a koncepció, mivel áthárított adó nem szerepel a tevékenységükről kibocsátott számlában. Nagyságrendileg az adatszolgáltatás 100 ezer Ft-os értékhatár esetén éves szinten 1,750 millió db számlát érint.
A rendelkezésre álló adatok alapján jelenleg az adózók 36.607 db számlázó programot jelentettek be az adóhatósághoz, és a számlázó programot használó áfa alanyok száma 146.592 db. A számlázó programok on-line adatszolgáltatásra történő átállításának vállalkozásoknál jelentkező költsége annak függvénye, hogy a használt számlázó program egy szoftvergyártó dobozos terméke, vagy – jellemzően nagyvállalat esetében – egy komplett vállalatirányítási szoftver része. E két programtípus továbbfejlesztésének költségei nagyságrendileg eltérhetnek, tekintettel arra, hogy az egyik esetben több felhasználó fizeti meg a fejlesztés költségét, a másik esetben pedig egyedi, és ezáltal költségesebb fejlesztés szükséges az elvárt funkcionalitás kialakításához. Az adatküldés időpontjától függően az alábbi várható költségekkel lehet számolni:
Egyszeri beruházási költségként nemzetgazdasági szinten:
- a számla kiállításával egy időpontban történő adatküldés esetén, a számlázó programot használó vállalkozások esetében összességében várható költség 20-40 Mrd Ft,
- napi 1-2 alkalommal történő kötegelt adatszolgáltatás esetén, a számlázó programot használó vállalkozások esetében összességében várható költség 5,5- 12 Mrd Ft
A rendszer felállása után a rendszer üzemeltetése vállalkozásonként hozzávetőlegesen havi 3.000 Ft-os költséget jelent.
Az új rendszerek bevezetésével kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, hogy az adóalanyoknak mindenképpen kellő időt kell biztosítani a rendszer kiépítéséhez, valamint az on-line adatszolgáltatásra történő felkészüléshez próbaüzemet kell biztosítani. Ezek hozzájárulnak az intézkedés nagyobb elfogadottságához is.

_________________
Ruszin Zsolt
Magyar Könyvelők Országos Egyesülete - alelnök


Vissza a tetejére
 Profil  
 
Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 1 hozzászólás ] 

Időzóna: UTC + 1 óra


Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.

Keresés:
Ugrás:  
cron
Powered by phpBB® Forum Software © phpBB Group
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség
A fórumot üzemelteti a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete